"Nincs rossz idő, csak rossz ruha"

Itt Norvégiában – leszámítva a Spitzbergákon töltött pár napot - Tromsöben lakunk. Ez Norvégia legészakibb, több mint 50 ezer lakossal rendelkező városa, itt van a világ legészakibb egyeteme, egy templom, amely a világ legészakibb katolikus püspökének székhelye, a legészakibb botanikus kert, a legészakibb felvonó és nehogy már elfelejtkezzünk a világ legészakibb Burger Kingjéről sem, (ezt Ádám külön kérésre, fel is kerestük), szóval ez a világ legészakibb Tromsö-je.

Az egyetemi város nyüzsgése, a sokszínű kulturális lehetőségek miatt kapta az Észak Párizsa nevet. Két dologról nevezetes leginkább: a sarkkutatók, mint például Nansen vagy Amundsen innen indultak tovább az Északi sark meghódítására és a másik nevezetessége a sarki fény, ami ősztől tavaszig Tromsöből látható igen jól, sajnos nekünk erre csak egyszer nyílt lehetőségünk, az időjárás most nem volt kegyes hozzánk.  

A város megannyi fjord, sziget, félsziget mentén fekszik, s annyira kesze-kusza az elhelyezkedése, hogy mindig gondolkodni kell, merre van észak, még szerencse, hogy a kollégáktól elutazásom előtt kaptam egy remek iránytűt, köszönet érte.

A hely ahol itt lakunk, egy lakótelep, nem egészen olyan mint a békásmegyeri:a a lakások nagy része a tengerre néz, a házak egy része cölöpökön áll, félig bent a vízben, van hozzá mindenkinek mélygarázs és saját kikötő.

A szállásunk egy lakás, amit egy nemzetközi hálózat részeként egy 30 éves norvég katonaorvostól "kaptunk kölcsönbe", aki most épp egy három hetes tokhal halászaton van valahol a tengeren. Ez így a legolcsóbb szálláslehetőség, ketten béreljük a kb. 40 nm-s lakást mindennel felszerelve, tele hűtővel. Persze nem volt ez mindig így...

Az utunk sok meglepetése közül talán az egyik legnagyobb volt, amikor a reptérről ide érkeztünk: meg volt beszélve, hogy felcsöngetünk a kaputelefonon a megadott kódon, s az épp halászgató főbérlőnk valahonnét a hajójáról megadja a jelet és távolról kinyitja a kaput - mondta Ádám. Kicsit el is ámultam, hogy már ilyen is van... Fel is csengettünk, bele is szólt valaki norvégül valamit, s aztán nyílt a kapu. Bent az ajtó mellett ugyan nem találtuk a megbeszélt helyen a kulcsot, de sebaj, becsöngettünk, hátha ez is valami automata dolog. A legnagyobb meglepetésünkre, Sindre a főbérlőnk nyitott ajtót, aki ezek szerint  valóban a kaputelefonon keresztül engedett be, csak nem távolról, hanem a 4. emeletről. Meglepődött, ő azt hitte, csak két nappal később jövünk... Utána mi lepődtünk meg, amikor a barátnője is ott volt, meg a rengeteg holmin a lakásban. Aztán találkoztunk bent még egy hongkongival, és már öten voltunk… Biztos nagy ez a lakás, csak még nem láttuk az egészet. Aztán előkerült még egy hongkongi, meg egy francia, szóval sok cucc, ruhahegyek, és itt voltunk heten a 40 nm-en, de aztán másnap reggelre mindenki eltűnt, s ez így van azóta is, azóta itt vagyunk. 

     A városban sok új épület van, de még több az építkezés, és nem kevés a város közepén a régi fából készült egyemeletes ház is. Tromső magán viseli annak a gyors fejlődésnek a jeleit, ami egész Norvégiára jellemző: a 70-es évekig álmos halászváros lehetett, de  ma már itt is kézzelfogható a tengeri olajmezők adta jólét. Megjelentek a modern építészeti megoldások, mint például a Polaria (akvárium) összetört jégtáblákra emlékeztető épülete:

vagy a könyvtár hatalmas üvegpalotája, melynek a sarkain a hó is szabadon tud lefolyni:

A Tromsöben eltöltött 4-5 napból pár óra volt, hogy nem esett a hó, a hőmérséklet itt stabilan mínusz 1 és plusz 1 között mozog éjjel-nappal, köszönhető az óceán közelségének. A hó október-novembertől egészen április-májusig a városkép jellemző része, és egy hónapon keresztül szinte teljes sötétség van. A norvégok itt errefelé azt mondják: "nincs rossz idő, csak rossz ruha"... think positive!

S következzen az utolsó élő kapcsolás, természetesen Tromsöből, természetesen hóviharból: 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.